metro

Járőrözünk a magyar Harlemben

Az ország talán legnagyobb lakótelepe, Békásmegyer éppen aludni készül.
Békásmegyert van, aki gúnyosan csak a "magyar Harlemnek" becézi. Tény, hogy a több ezer lakásos panelrengeteg egy-egy félreeső szakaszán éjszaka nem életbiztosítás egyedül végigmenni. Mint ahogy a parkoló autók gazdáinak sem öröm az élete, ismerve az autólopások és feltörések gyakoriságát.
A polgárőrök Boglár utcai bázisán 25-45 év közötti markos legények várnak minket. A kötelező bemutatkozás után Balla András, az este irányítója azonnal a tárgyra tér. Beosztásokat, helyszíneket és a polgárok által telefonon beolvasott panaszokat sorol: "Randalírozást jelentettek a közelből. Ismét van néhány körözött gépkocsink.

A bűnlajstrom ismertetése pillanatok alatt tapintható feszültséget kelt az addig hangosan nevetgélő társaság körében. Valljuk be, ez nem is csoda. Elvégre nem hollywoodi akciófilm forgatására készülünk, hanem valódi bűnözőkkel szembeni, valódi bevetésre.
Az eligazítás után autóba pattanunk. Balla András szolgálatvezető mellett Katona Istvánnal, a békásmegyeri polgárőrök elnökével kerülök egy autóba. Az ezüstszürke, POLGÁRÔRSÉG feliratot viselő Suzukink útjára indul. Célunk a helyi rendőrőrs, ahol vendéglátóim bejelentkeznek, ismertetik a neveket, rendszámokat, mert a hatályos törvény szerint csak így illeti meg őket a fokozott jogi védelem.
- Nem bírtam nézni, hogy úgy viszik az utcából az autókat, mint a cukrot - indokolja szerepvállalását a rendőrségről kijövet Katona

István, akinek hivatása, a kockázatelemzés talán nem is áll olyan messze a polgárőrködéstől.

A polgárőrök elnöke társaival hetente több alkalommal tölti kinn az idejét az utcán munka előtt, alvás helyett, mások biztonságáért. Mint fogalmaz, lenne jobb dolga is, de a baráti társasággá lett csapatot nem szeretné cserbenhagyni. Így van ezzel a volán mögött ülő, folyamatosan a parkolókat pásztázó huszonéves fiatalember, Balla András is. Autóját évekkel ezelőtt épp ezen a környéken lovasították meg.
- Szerencsére a többiek segítségével hamar megtaláltuk a kocsit - nyugtat meg András, aki a hat "szolgálatban" töltött 6 éve alatt több éjszakát a mostanihoz hasonlóan eseménytelenül élt át.

- Ezt jól kifogtuk - jegyzem meg, miután az éj beköszöntével egy lopott Trabant keresése és egy szállodai hangoskodó csoport megfigyelése csupán eddigi teendőnk. Van időnk moralizálni a polgárőrök megítélésén.
- Érdekes volt, amikor a szomszédom engem tolt le, mondván, nem azért támogat minket, hogy a fiát fogjuk meg - említi Katona polgárőr azt az esetet, amikor a kedves szomszéd gyerekét csípték nyakon a ház előtt álló Trabant alkatrészeinek kicsórása közben.
A tanulságos történet említését követően még arról értekezünk, hogy némely lakónak vajon a felelősségtudata csekély, vagy a tenni akarás nem buzog benne, majd búcsúzom.
Bár jó munkát kívánok az őrjáratnak, valójában tétlenségre kárhoztatnám tagjait a rájuk váró csillagfényes békásmegyeri éjszakában.

Vitafórum